Az aknés bőr
Az akné (akne) a bőr gyulladásos megbetegedése, amelyet a faggyúmirigyek kivezető nyílásainak, a pórusoknak az eltömődése következtében kialakuló bőrelváltozások (léziók) jellemeznek.
A faggyúmirigyek nem egyenletesen helyezkednek el bőrünkben: legtöbb az arcon, a hallójáratban, a mellkason, a háton és a karok külső felszínén található.
Az akné kialakulása, típusai
Az akné kialakulásakor - ismeretlen okok miatt - a pórusok belső falának sejtjei túl gyorsan válnak le és összetapadnak. Az elhalt hámrétegsejtek a faggyúval összekeveredve, mint egy dugó eltömik a faggyúmirigy kivezető nyílását, ami a pórus kidudorodását okozza (ezt nevezzük zárt vagy fehér komedónak), ha ez a megnagyobbodott szőrtüsző megnyílik, akkor fekete színűnek látszik, ez az ún. nyitott vagy fekete komedó. Ezek a nem gyulladásos akné tünetei. A rendes körülmények között a bőr felszínén élő Propionibacterium acnes-nak (P. acnes) nevezett baktériumok az eltömődött tüszőben, az oxigén nélküli környezetben nagyon elszaporodnak. Ezek a baktériumok olyan kémiai anyagokat és enzimeket termelnek, amelyek kis, gyulladásos területeket hoznak létre: a gyulladásos akné léziókat. Jellemző tünetei: duzzanat, vörösség, melegség és fájdalom.
Egy idő után az eltömődött tüsző szétreped és mindent a környező bőrbe ürít - faggyút, elhalt hámsejteket és baktériumokat. Bár az akné nem jelent komoly fenyegetést az egészségre, azonban súlyos formája maradandó hegek kialakulásához vezethet. A problémás területek nyomkodása, piszkálása és a bőr durva dörzsölése ront az állapoton.
Az aknét általában két típusba sorolják: e szerint megkülönböztetünk papulo-pusztuláris és noduláris aknét.
A leggyakoribb típus a papulo-pusztuláris akné (enyhe akne), amely komedók és papulák (pattanások) valamint pusztulák (gennyes pattanások) kombinációja. Ez a típus tehát gyulladásos és nem gyulladásos elváltozásokat is mutat: ez utóbbiak a bőr felületén vannak és átmérőjük nem nagyobb, mint 5 mm.
A noduláris akné (súlyos akne) sokkal súlyosabb: erre a típusra csomók (nodus) megjelenése jellemző, amelyek 5 mm-nél nagyobb átmérőjűek, igen fájdalmasak, mély és kemény léziót képeznek; gyakran ciszták, hólyagok is megjelennek a nodusok mellett.
A közepesen súlyos aknét számos papula és pusztula jellemzi, de már néhány csomó (nodus) is látható.
Ritka, de igen súlyos gyulladásos formát acne conglobatanak nevezzük, amelyet a gyulladás mellett bakteriális fertőződés jellemez.
Az akné kialakulásának okai
Az akné (akne) a pubertással kezdődik és általában néhány év múlva magától gyógyul, a felnőttkorra csak súlyos esetekben marad meg. Valamilyen súlyosságú akné négy tinédzser közül háromnál előfordul. Oka a kamaszkori emelkedő hormonszint: az androgén hormonok hatására megnövekvő faggyútermelés. Az akné kialakulásának hajlama öröklődhet is.
Egyéb tényezők, amelyek növelik az akné kialakulásának lehetőségét: terhesség, fogamzásgátló tabletták szedése, szélsőséges időjárási viszonyok, stressz; napfény-, kozmetikumallergia; endokrin zavarok, egyes daganatok, bizonyos gyógyszerek szedése (pl. lítium, kortizon, tesztoszteron, ösztrogén stb.).
A faggyúmirigyek nem egyenletesen helyezkednek el bőrünkben: legtöbb az arcon, a hallójáratban, a mellkason, a háton és a karok külső felszínén található.
Az akné kialakulása, típusai
Az akné kialakulásakor - ismeretlen okok miatt - a pórusok belső falának sejtjei túl gyorsan válnak le és összetapadnak. Az elhalt hámrétegsejtek a faggyúval összekeveredve, mint egy dugó eltömik a faggyúmirigy kivezető nyílását, ami a pórus kidudorodását okozza (ezt nevezzük zárt vagy fehér komedónak), ha ez a megnagyobbodott szőrtüsző megnyílik, akkor fekete színűnek látszik, ez az ún. nyitott vagy fekete komedó. Ezek a nem gyulladásos akné tünetei. A rendes körülmények között a bőr felszínén élő Propionibacterium acnes-nak (P. acnes) nevezett baktériumok az eltömődött tüszőben, az oxigén nélküli környezetben nagyon elszaporodnak. Ezek a baktériumok olyan kémiai anyagokat és enzimeket termelnek, amelyek kis, gyulladásos területeket hoznak létre: a gyulladásos akné léziókat. Jellemző tünetei: duzzanat, vörösség, melegség és fájdalom.
Egy idő után az eltömődött tüsző szétreped és mindent a környező bőrbe ürít - faggyút, elhalt hámsejteket és baktériumokat. Bár az akné nem jelent komoly fenyegetést az egészségre, azonban súlyos formája maradandó hegek kialakulásához vezethet. A problémás területek nyomkodása, piszkálása és a bőr durva dörzsölése ront az állapoton.
Az aknét általában két típusba sorolják: e szerint megkülönböztetünk papulo-pusztuláris és noduláris aknét.
A leggyakoribb típus a papulo-pusztuláris akné (enyhe akne), amely komedók és papulák (pattanások) valamint pusztulák (gennyes pattanások) kombinációja. Ez a típus tehát gyulladásos és nem gyulladásos elváltozásokat is mutat: ez utóbbiak a bőr felületén vannak és átmérőjük nem nagyobb, mint 5 mm.
A noduláris akné (súlyos akne) sokkal súlyosabb: erre a típusra csomók (nodus) megjelenése jellemző, amelyek 5 mm-nél nagyobb átmérőjűek, igen fájdalmasak, mély és kemény léziót képeznek; gyakran ciszták, hólyagok is megjelennek a nodusok mellett.
A közepesen súlyos aknét számos papula és pusztula jellemzi, de már néhány csomó (nodus) is látható.
Ritka, de igen súlyos gyulladásos formát acne conglobatanak nevezzük, amelyet a gyulladás mellett bakteriális fertőződés jellemez.
Az akné kialakulásának okai
Az akné (akne) a pubertással kezdődik és általában néhány év múlva magától gyógyul, a felnőttkorra csak súlyos esetekben marad meg. Valamilyen súlyosságú akné négy tinédzser közül háromnál előfordul. Oka a kamaszkori emelkedő hormonszint: az androgén hormonok hatására megnövekvő faggyútermelés. Az akné kialakulásának hajlama öröklődhet is.
Egyéb tényezők, amelyek növelik az akné kialakulásának lehetőségét: terhesség, fogamzásgátló tabletták szedése, szélsőséges időjárási viszonyok, stressz; napfény-, kozmetikumallergia; endokrin zavarok, egyes daganatok, bizonyos gyógyszerek szedése (pl. lítium, kortizon, tesztoszteron, ösztrogén stb.).
